Wordpress a könyvtárban 1. - Alapok és előzmények

Az elvi alapok

Ha a blogokról beszél az ember, nem árt azzal kezdeni (sőt, illik), hogy a blog(motor) voltaképp csak egy CMS (Content Management System). Azaz elvileg ugyanaz, mint egy fórum, wiki, portál, integrált könyvtári rendszer stb.

A lényege, hogy adott tartalmat jelenít meg bizonyos, előre megadott igények szerint, vagy csak röptiben, on demand. Ez pedig kb. azt jelenti, hogy maga a rendszer szinte teljesen mindegy, csak az számít, hogy egy adott szakember vagy -csoport mennyire tudja a maga igénye szerint alakítani azt.

Ilyen alapon esett az én választásom a WordPress-re, mint egy eléggé flexibilis, ugyanakkor nagyon könnyen kezelhető rendszerre. Ráadásul nem csak én gondolom így, hanem még sok-sok kollégám, ezért rengeteg munkát meg lehet spórolni ezzel a rendszerrel.

És lássuk mit jelent ez:

1. A WordPress alapvetően blogmotor. Azaz az egyes tartalmakat (bejegyzéseket) időrendben jeleníti meg, ezen kívül lehetőségünk van ezeket kategória és a tartalmat leíró címkék alapján is rendezni. Az egyes bejegyzéseket a szerző akaratától függően lehet véleményezni, kommentelni. Az a rendszerben plusz funkció, hogy statikus lapokat is létre lehet hozni állandó információk megjelenítésére.
2. A funkcionalitást pluginekkel lehet bővíteni, ezeket gyorsan és egyszerűen lehet telepíteni. Segítségükkel lehet programozási tudás nélkül létrehozni a WordPress-ből személyes címjegyzéktől kezdve webáruházon át fotógalériáig bármit. Készítésükhöz és szerkesztésükhöz nem árt alaposan ismerni a PHP-t és a a MySQL-t.
3. A kinézetért a témák felelősek, amelyek a maguk szintjén szintén hozzájárulhatnak a WordPress funkcionalitásáthoz (már ha a page temlpate-eket - oldalsablonokat - a témához tartozónak tekintjük). Ezek szerkesztéséhez alacsony szintű PHP, némi HTML és magasabb szintű CSS ismeret szükséges.

Mi kell hozzá:

• PHP 4.3 vagy magasabb verzió
• MySQL 4.0 vagy magasabb verzió

És persze egy FTP-kapcsolat.

Előzmények és kezdet

A WordPress közvetlen előzményének a b2/cafeblog tekinthető (szokták csak b2-nek vagy cafeblognak is hívni), amelyet 2003 márciusáig fejlesztettek, ekkorra kb. 2000 blogot működtetett ez a motor. Már ez a motor is PHP-t és MySQL-t használt, csakúgy mint a WordPress, amelynek fejlesztésében szintén részt vesz Michel Valdrighi. A hivatalos fejlesztési irány mellett fut a b2evolution is, továbbvíve a b2 projektet.

A WordPress elsőként 2003-ben tűnt fel, amikor Matt Mullenweg és Mike Little alapvető módosításokat hajtottak végre a b2-n. A nagy kiugrás 2004-ben történ, amikor a konkurrens Movable Type licenszét megváltoztatta a Six Apart, és a felhasználók nagyrésze átpártolt a WordPress-hez.

A WordPress verziókat jazzzenészekről nevezik el (pl. Mingus, Duke, Dexter, Brecker). Az első verzió az 1.2-es számot viselte, de az igazi fegyver már az 1.5-ös lett, amely 2005 februárjának közepén jelent meg. Jelenleg március 10-én, azaz mára várható a 2.5-ös, új verzió.

A Performancing.com közzétett egy 48 elemes gyűjteményt a WP alternatív felhasználási lehetőségeiről. A részletes felsorolásért klikk ide.

Takács Dániel

Zene és hálózat 1. - letöltés és csere

Letöltés vs CD
2007-es eladási adatok szerint minden tizedik amerikai szerzi be legális online zeneletöltés útján a zenét. Mára közel 30% a fizetős letöltések aránya a teljes piacon, és minden ötödik eladott zeneszám iTunes-letöltés. Ezzel az iTunes a világ legnagyobb zeneboltjává vált, beleértve az online és hagyományos áruházakat is.
Az ilyen eladások növekedése azonban még mindig nem pótolja a CD-k forgalmának visszaeséséből adódó hiányt. A hagyományos lemezboltok amúgy is évek óta csökkenő forgalma további 10 százalékkal esett vissza, 2007-ben az amerikai tizenévesek 48%-a nem vett egyetlen zenei CD-t sem. Ez az arány 2006-ban még csak 38% volt.
Csökkent a zeneeladásokból befolyt összeg is, mely valószínűleg annak köszönhető, hogy a vásárlók, főleg a tinédzserek nagy része nem is albumokat vesz, hanem csak egy-egy népszerű zeneszámot.
Mindeközben a zenepiac évi 10 százalékkal nő, és a fizetős letöltések most újabb nagy lökést kapnak azzal, hogy a négy nagy zenekiadó mindegyike leállt a másolásvédett zenék terjesztésével.
A zenevásárlás növekedése mellett az amerikaiak egyre több dalt szereznek be ingyen. Míg 2006-ban a megszerzett zenék 48 százalékáért fizettek, addig 2007-ben már csak 42 százalékukért. Ezért azonban nem csak az illegális zeneletöltés a felelős, hanem a különböző ingyenes források, mint például a MySpace, ahol sok zenész teszi közzé dalait szabadon letölthető formában.

Fájlcserélés
A fájlcserélők felhasználóinak száma tavaly nem is növekedett, viszont a meglévő felhasználók egyre nagyobb forgalmat generálnak. Az NPD adatai szerint az amerikai háztartások 19%-a használ állománycserélő alkalmazást a zenék beszerzésére, azonban a legális forrásokat, zeneboltokat választók száma 24-ről 29 millióra nőtt 2007-ben. A legális beszerzést elsősorban a 36-50 év közöttiek helyezik előtérbe a tengerentúlon.

Egy 2008-as felmérés szerint nem csak az olcsóbban, vagy ingyenesen elérhető filmek, szoftverek vagy zenék miatt választják sokan a kalózoldalakat és fájlcserélőket. A megkérdezett letöltögetők 70%-a azért fordul az illegális forrásokhoz, mert egész egyszerűen a legális szolgáltatásokból nem tudja beszerezni a keresett tartalmakat. Egy másik fontos érv a kényelem, a letöltőoldalakról mindent sokkal egyszerűbben és gyorsabban beszerezhetnek, mint egy hagyományos online boltból. Ha a warezoldalakhoz hasonlóan egyszerűen használható fizetős szolgáltatások léteznének, a megkérdezettek 64%-a fizetne azok tartalmaiért.
Megerősítve érzik véleményüket azonban a kiadók, miután egy friss brit felmérésből kiderült, hogy a letöltők 70%-a is felhagyhat a fájlcseréléssel, amennyiben a szolgáltatók megkezdik a kalózok kiszűrését. Az illegális szoftverek és másolt zenei és egyéb tartalmak fel-, illetve letöltésekor a felhasználók figyelmeztetésben részesülnének, amelyet saját szolgáltatójuk kézbesítene. A második alkalommal rövidebb letiltás, a harmadik ízben pedig már végleges kizárás járna a kalózmásolatok terjesztéséért, vagy akár csak beszerzéséért. Ezt egyébként több országban is bevezették már, így például Franciaországban, Japánban és Ausztráliában.

Legalizálás? - megoldások, lehetőségek

A fájlcserélők fizető fogyasztóvá változtatására már többen tettek kísérletet. Kanada például kijelentette, hogy nem lép fel a fájlcserélőkkel szemben, és a kanadai lemezkiadók szövetsége már tavaly decemberben előállt az ötdolláros átalánydíj ötletével. A kiadók a befolyó összeget a zenéik letöltésszámának arányában kapnák meg. A Nokia, ill. az Apple Comes With Music programja, vagy a Vivendi Zaoza nevű kezdeményezése is hasonló elveken nyugszik: korlátlan zeneletöltés, előbbieknél a készülék árába épített plusz összegért, utóbbinál havi 5 euróért. A Realnetworks és a Microsoft zeneáruháza pedig havi előfizetéses konstrukciót kínál a vásárlóknak, akiknek a korlátlan letöltésért cserébe 15 dollárt kell fizetniük.
Az üres adathordozók árába épített adóhoz hasonló módszer ötlete is felmerült a fájlcsere legalizálására. Az internetszolgáltató számlájához hozzácsapott havi összeget megkapnák a zenekiadók, cserébe a felhasználók szabadon tölthetnének le és oszthatnának meg a neten minden zenét.
A szórakozta­tó­ipar tehát az elmúlt hónapokban radikális váltásra szánta el magát: míg az egyik oldalon - az őket képviselő szervezetek segítségével - mindent megtesznek az általuk illegálisnak vélt fájlcserélő platformok visszaszorítása ér­de­ké­ben, a másikon egyre több régió­ban és online bolt­ban válnak elér­he­tő­vé a másolás­védelmet magukban nem hordozó mp3-tartalmak.

Források, cikkek, linkek:

[origo] techbázis - A zeneletöltés lassan megöli a CD-t
Index - Tech - TechBlog - Az iTunes már a második legnagyobb zenebolt a világon
HWSW - Az iTunes a második legnagyobb zenebolt az Egyesült Államokban
SG.hu - Európában is MP3-mal hódítana a Warner
[origo] techbázis - Letöltés: sokan kényelemből warezolnak
SG.hu - Visszaeshet a fájlcserélés a szolgáltatók miatt
Terminal.hu - informatika mindennap - Kalózkodás ellen: ejnye, ne csináld!
Index - Legális fájlcsere, havi öt dollárért
techline.hu - A japán fájlcserélőket lekapcsolják a világhálóról
IT café Internet hír - A korlátlan letöltés felé nyit az iTunes?
SG.hu - Az átalánydíjas zeneletöltéseket támogatja a Sony BMG
SG.hu - TDC: internethozzáféréshez zeneletöltések
Index - Az iTunes a világ legnagyobb zeneboltja lett
[origo] techbázis - Havidíjért legalizálnák a fájlcserét
SG.hu - Ausztráliában blokkolnák a fájlcserélők internethozzáférését
IT café Gazdaság / Internet / Szolgáltatók hír - Az EU nemet mondott a fájlcserélők lekapcsolására
SG.hu - A Tesco is online zeneboltot indít

Hörmann Erzsébet

Net VS TV 1.

A TV és az internet szerepe a tájékozódásban

a., Tájékozódás régen és ma

Az 1930-as években a korábbi médiumok -mint például a rádió vagy a mozi- mellett megjelent a tömegtájékoztatás és tömegszórakoztatás új színtere, a TV. A készülék, mely először fekete fehérben, 10 évvel később pedig már színesben is meghódította a világot, először lassan terjedt. A 30-es években az Egyesült Államokon és a volt Szovjetunión kívül csak néhány nyugat-európai országban érte el a lakosságot az akkor még luxuscikknek számító eszköz. (térkép a Wikipedia-n) Ennek megfelelően a magas ára miatt csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, hogy vásároljanak belőle.

Magyarországra az 1950-es években jutott el a technológia ezen vívmánya, és ekkorra datálható az első próbaadások ideje is. Ahogy külföldön, kezdetben itthon is csak keveseknek jutott osztályrészül, hogy saját tévéjük legyen. Ennek köszönhető azonban az, hogy a tévé előtt összegyűltek a családok, barátok, ismerősök vagy a szomszédság, így közösségi élményként megélve az akkor még gyerekcipőben járó Magyar Televízió első adásait.

A televízió (és a mellette a csatornák által biztosított teletext) sokáig a vezető információforrás volt, a családok esténként a híradóból értesültek a nap híreiről, követhették a sporteseményeket, az állami ünnepségeket. Később a teletext már a hírek folyamatos elérését biztosította, az információk közlése nem volt behatárolva a tévéműsor által. A televízió azonban nem volt képes a különböző igényeknek egyszerre megfelelni, nem volt egyénre szabható, és ami a legfőbb: minden próbálkozás (betelefonálás, villanykapcsolgatás) dacára nem volt interaktív, a kommunikáció nem, vagy csak korlátozottan volt kétirányú.

b., A két irányú kommunikáció megjelenése

Ahhoz, hogy az emberek vágya beteljesüljön, és végre kétirányú kommunikációra legyen lehetőségük, illetve, hogy személyre szabottan, egyénileg tudjanak információt szerezni, az internet megjelenéséig kellett várniuk. A technológiák folyamatos fejlődése az 1980-as évek végére már lehetőséget adott arra, hogy távoli számítógépek hatékonyan tudjanak együttműködni. A 90-es években világszerte megkezdte hódító útját az internet és a World Wide Web projekt.

A gyors elterjedés a globalizált világban biztosra vehető volt. Magyarországon a 90-es évek közepétől folyamatosan terjedtek kezdetben a betárcsázós, majd a DSL kapcsolatok. Ezek egyre gyorsabb és gyorsabb hozzáférést biztosítottak a webes tartalmakhoz, információkhoz. Az egyes felhasználók már ekkor is egyénileg elérhették a számukra lényeges információkat, célirányosan kereshettek az egyre szaporodó honlapok között.

Az internet legutóbbi megújulása, mely WEB2 néven lett ismert, már nem a nagy cégek által szolgáltatott tartalmakra helyezi a hangsúlyt. Az újítás révén mindenki lehet információszolgáltató és fogyasztó egyben, mindeközben a többiekkel folyamatos kapcsolatban maradni, fogadni a visszajelzéseket és visszajelzéseket adni mások információihoz. A blogok, közösségi site-ok, chatszobák, és a tucatnyi egyéb kommunikációs forma biztosítja a felhasználó-felhasználó közötti folyamatos kapcsolatot és információáramlást, egyben gyorsítja azt a világ bármely két pontja között.

Mindezen pozitívumok mellett azonban a tévé családösszetartó erejével ellentétben az internet a hétköznapi értelemben vett szocializációt gátolja. Az új generációk a net által kínált sok lehetőség miatt csak a weben kialakított személyiségükkel vesznek részt csoportos tevékenységben, a való életbeli találkozásokat és együtt töltött időt azonban ez nem pótolhatja, és hosszú távon egészségtelen is.

c., Megváltozott viszonyok - a TV és a net szerepe a mai életben

A kezdeti különböző szerepek, és a megjósolt békés egymás mellett élés a TV és a net között mára megváltozni látszik, sőt, bizonyos területeken már meg is változott.

A felosztott szerepek határai (mely szerint a TV kép-, és hanganyagok formájában tájékoztatja a nézőket némi késéssel, míg az internet az írott média területén marad, ám percrekész) a szélessávú kapcsolatok megjelenésével elmosódtak. Ennek következtében mindkét médium megpróbált nyitni a másik területe felé.

A tévé a műsorszórás területén ma már ott tart, hogy a nézők maguk dönthetik el, mikor kezdődjön az általuk nézni kívánt műsor, és akár több kameraállás között is választhatnak, például sportközvetítések alatt. Emellett a tévétársaságok az internetet is kihasználják, a csatornák honlapjai egyre információdúsabbak, sok kiegészítő tényt kapunk a műsorok mellé.

Az internet amellett, hogy a csatornák számára plusz területtel szolgál a műsoraik kiterjesztésére, a tévé egyéb szerepeit is fokozatosan átveszi. A gyors internetkapcsolatok ma már lehetővé teszik, hogy webes felületen nézzük a csatornák adásait, a videómegosztó site-okra bárki feltöltheti kedvenc kisfilmjeit, élőben követhetünk a tévében nem közvetített eseményeket, webkamerák segítségével a világ szinte bármely pontján élőben követhetjük a városok forgalmát vagy épp az időjárást. Ezzel párhuzamosan az internet alapjait, a kétirányú kommunikációt is tudjuk természetesen használni, így rögtön reagálhatunk is a látottakra, melyre korábban, a televízióban nem volt lehetőségünk.

Balogh Atilla

Google 1. - Docs

Az eredetileg Writely névre hallgató program felvásárlásával és háztáji fejlesztések után 2006 októberében indult útnak a Google Docs and Spreadsheets, melyhez később csatlakozott a Slideshow is.
Hogy miről is szól ez? Szerintem az egyik legfrappánsabb google videó megmutatja.

A lényeg, hogy aki rendelkezik gmail-es fiókkal, az ezt a szolgáltatást is igénybe veheti teljesen ingyenesen. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a feltöltött dokumentumok, táblázatok és prezentációk megoszthatók másokkal is, és közösen szerkeszthetők. Bár a Microsoft Office csomag által jól ismert word, exel és power point programok teljes funkciógazdagságát még (bízzunk a fejlesztési kedvben) mellőzi, a legalapvetőbb feladatokat tökéletesen ellátja, s a közös szerkeszthetőség előnyéért képesek vagyunk eltűrni némi kis kényelmetlenséget is.

Általános bevezető:

Legelőször létrehozhatunk egy teljesen dokumentumot, vagy a már meglévő bepötyörészett fájljainkat tölthetjük fel. Ha ezzel megvoltunk, akkor beállíthatjuk, hogy kik lehetnek azok a kiválasztottak, akik belerondíthatnak a mi tökéletes alkotásainkba. És akkor itt jön az egyik bravúr! Szerencsére ha belerondított, azt nem végérvényesen tette, mert az összes változtatást elmenti magának a program, s bármikor előhúzhatjuk. Ez persze annak is köszönhető, hogy 10 másodpercenként mentést hajt végre az alkalmazásunk. Viszont ez egyben gyengéje is lehet, ugyanis viszonylag hamar elég nagy számú változatot kell tárolnia, s néha megzavarodik a mentés és változtatás egyidejúleg történő végrehajtásakor. (Ilyenkor legjobb frissíteni.)


Vetélytársak:

A legjobb dolog, hogy nem csak a Google Docs (eredetileg Writely) létezik ezen a területen.

Szerintem legnagyobb vetélytársa a Zoho. Sajnos annyira, hogy azt kell mondjam, hogy talán jobb is, mint a Google Docs. Legalábbis nekem jobban tetszik a kezelőfelülete, átláthatóbb, és ami a vesszőparipám, hogy tudja a lábjegyzetelést is. Legteljeseben ez tartalmazza a jól megszokott word funkcióit, természetesen kiegészítve azzal, amit az online hozzáférési mód megkövetel.
A másik tetszetős, hogy nemcsak importálni lehet sokféle formátumba a dokumentumokat, hanem exportálni is.

A másik, egyelőre nem vetélytárs, a Office Live Workspace. Igencsak béta verzió, és megkésett. Egyedül a név mögött álló lehetőségek miatt fontos megemlíteni, mert ha a funkciót nézzük...
Persze, lehet feltölteni ide is már (fél)kész művet, de ha szerkeszteni akarjuk, csak azt kapjuk, hogy azt eredeti környezetében tehetjük csak meg. De akkor mi értelme volt a feltöltésnek? Semmiféle komolyabb munkát nem lehet vele elvégezni. Jóformán csak bevásárlólistát tudunk készíteni. (Azt meg minek digitálisan, hiszen a boltban csak nem vesszük elő a számítógépünket, hogy vajon mi maradt ki a kosárból :D)


Vegyük sorra milyen lehetőségeink vannak!

• Létrehozás/feltöltés
• Megosztás:
Itt szerintem külön érdemes megjegyezni, hogy azt is beállíthatjuk, hogy akivel megosztjuk az adott filet, milyen jogokkal rendelkezhet még. például csak olvasója lehet a dokumentumnak, vagy szerkesztheti is, meghívhat még másokat is szerkeszteni, vagy nem, stb.
• könyvtárszerkezet:
Csak sekély hierarchiáig képes kezelni, de jobb, mintha minden egy az egybe lenne beöntve egy helyre. És a könnyebb átláthatóság érdekében mostmár színezni is lehet a könyvtárakat.
• elrejtés:
Ha van egy dokumentum, melyet nagy valószínűséggel már nem fogunk használni, de azért biztos ami biztos megtartjuk, nos elrejthtjük, s így nem foglalja a képernyőn idegesítő módon a helyet. :D

Miután megnyitotunk egy dokumentumot:

• file menüpont alatt:
átnevezés, mentés, dokumentum létrehozása utáni változtatások története, exportálás különböző fájltípusokba, nyomtatás
• szerkesztés menüpont:
visszavonás, kivágás, másolás, beillesztés, kijelölés, keresés, csere, dokumentum stílus létrehozása (itt állítható be, hogy jobbról balra fusson a szöveg) és még akár html kódolással is változtathatunk a szövegen
• beszúrás:
kép, ábra, hivatkozás, tábla, komment, speciális karakter, vízszintes vonal, oldaltörés, fejléc, lábjegyzet, könyvjelző
• formázás:
ez még elég kevés lehetőséget kínál, de biztosan lesznek még fejlesztések ezen a téren is
• eszközök:
helyesírás ellenőrzés, nyelv beállítása, szavak száma, könyvjelzők kezelésevégül a táblázat beállításaihoz szükséges pontok

Erdős Mónika

Közösségi hálózatok I.

Mitől lesz egy hálózat közösségi?

Közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha az azt használók interkacióra képesek egymással. Ez a lehető legtágabb definíció, és nagyjában minden belefér a fórumoktól elkezdve a mai komplex hálózatokig bezárólag. Danah M. Boyd és Nicole B. Ellison 2007-ben publikálta dolgozatát Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship címmel, melyben a következő három kritériummal határozzák meg a közösségi hálózatokat: lehetővé teszi az egyéneknek hogy (1) publikus vagy félpublikus profiloldalt hozzanak létre egy behatárolt rendszerben, (2) összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak (3) megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a rendszerben. 

A legkorábbi hálózati szolgáltatások tág értelemben véve közösségi szolgáltatások voltak. A 70-es évek végén terjedni kezdő Bulletin Borad Systemek (BBS), melyeket telefonvonalon vagy terminálprogrammal lehetett elérni, már lehetőséget biztosítottak felhasználók közti eszmecserére Message Boradokon, üzenőfalakon. Mondhatjuk tehát, ezek a rendszerek a közösségi hálózatok ősei. Ám sok olyan funkcióval nem rendelkeztek, ami a fenti szűkebb definíció szerint szükségesek ahhoz, hogy egy rendszer a mai értelemben véve közösségi hálózat legyen.

A közösségi hálózatok ma elsősorban web-alapúak. Ugyanakkor vannak olyanok is, melyeknek elsődleges felülete nem web alapú: legjobb példák erre az Instant Messaging (IM), azonnali üzenetküldő szolgáltatások, bár manapság kevés az olyan IM szolgáltatás, amit ne lehetne webes felületen elérni. A 90-es években nagy népszerűségnek örvendett az IRC, melyen a kommunikáció más alapon szerveződött, mint a mai IM szolgáltatásokon. Érdeklődés, tevékenység, foglalkozás, már létező ismeretségi viszony vagy közös közösség, illetve akármilyen elképzelhető alapon az emberek csatornákhoz csatlakoztak, és elsősorban ezeken a csatornákon beszélgettek.
Az ezredforduló után rohamosan terjedő IM rendszerek azonban személyes, egy-az-egyhez kapcsolatra épülnek, ahol a felhasználó kapcsolati listáján vannak azok az emberek, akikkel beszélgetést kezdeményezhet. Ezen a listán leginkább olyan emberek vannak, akiket ismer - hiszen maga vette fel oda -, míg az IRC-n szükségszerűen ismeretlenekkel is találkozott a felhasználó. Míg az IRC egyfajta informcáiós-, illetve használati módszertől függően akár ismerkedő-központként működött, a mai IM szolgáltatásokra inkább illik a Facebook jelmondata: "a social utility that connects you with the people around you". A Boyd-Ellison tanulmány is azokkal a hálózatokkal foglalkozik, azokat tartja valódi közösségi hálózatoknak, melyek az emberek már meglévő kapcsolatai feltérképezésére, nem újak kezdeményezésére, tehát nem kapcsolatépítésre szolgálnak.

A közösségi hálózatokon általában két féle kapcsolat jelenik meg (különböző hálózatokon ezek eltérő túlsúlyban vannak). Egyik az egyének közötti, egy-az-egyhez kapcsolatok, ismerősi viszonyok, a másik a közösséghez tartozási viszonyok, sok-az-egyhez kapcsolatok, közös érdeklődési kör, ízlés, egyéni preferenciák, tulajdonságok alapján létrejövő közösségek, klubok, van ahol hálózatoknak nevezik ezeket.

A felhasználók profiloldalakat a szolgáltatástól függően bővíthetik, tölthetik fel adatokkal, és tehetik hozzáférhetővé. Vannak rendszerek, ahol a profiloldal tartalma teljesen kötött (ilyen pl. az iWiW, a Hi5), vannak, ahol nagy mértékben átalakítható, testreszabható (ilyen a MySpace), és van, ahol a szolgáltatás által meghatározottan de egyedi tartalmakkal bővíthető (az nyílt API-nak köszönhetően ilyen a Facebook). Abban is különböznek, hogy teljesen zárt-e a rendszer, vagy (a felhasználók választása alapján, vagy a szolgáltatás természetéből adódóan) kívülrő is elérhetők a profiloldalak. A MySpace, melynek teljesen testreszabható, átalakítható profiloldalai felhasználói választás alapján kívülről is elérhetők, nagy népszerűségnek örvend főleg fiatalok és zenészek körében: amellett, hogy kommunikáció is folytatható rajta (üzenőfal), bárki számára elérhetők adott esetben a zenekar saját számai - így mint a zenekar weboldala használható.

A profiloldal egy nagy érdeklődésre számot tartó része az, ahol a felhasználó ismerősei jelennek meg. Ehhez, akárcsak a profil más részeihez való hozzáférés, korlátozható. A MySpace-en, bár nem hivatalos módszerrel, elrejthető a barátok listája, a Facebookon pedig beállítható, hogy a csak az ismerősök, vagy az adott felhasználóval egy hálózatban levők láthassák a teljes profiloldalt és az ismerősöket. A LinkedIn-en, mely elsősorban üzleti kapcsolatépítő közösségi hálózat, meghatározható, hogy láthatóak legyenek-e a profiloldalon az ismerősök.

Sokféle hálózat, de mindegyik közösségi. Arról, hogy hogyan lettek ilyen népszerűek, milyen buktatókon és sikersztorikon át vezetett az útjuk máig, amikor az internetet meghatározó, dollármilliárdokat érő szolgáltatások nőnek ki pár év alatt a semmiből, a következő bejegyzésben lesz szó.

Füzessi Károly

A PC és az erőszak I.

A számítógép és az erőszak kapcsolatának vizsgálata előtt, tisztáznunk kell a következő kérdést: az agresszió mértéke velünk született adottság, vagy pedig hatással vannak ránk az előttünk lévő minták?

Ez igen összetett és messzire mutató kérdés, hiszen ha velünk születettnek tekintjük az agressziót, akkor a PC, az agresszív számítógépes játékok nem változtatnak a viselkedésünkön, ha viszont tanult viselkedésmód az agresszió, ha utánzás által tanulható, akkor már egészen más a szerepe az előbb említetteknek. Összességébe véve elmondhatjuk, hogy az agresszió velünk született tulajdonság, ugyanakkor az életünk során minket ért minták igenis hatással vannak viselkedésünk alakulására. Véleményem szerint elsősorban az egyén agresszióra való fogékonysága és a kor számít. Minél fiatalabb valaki, annál jobban befolyásolható, az őt ért minták annál erősebben fognak hatni. Például: minél valószerűbb az erőszak ábrázolása, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermek elfogadja és megtanulja. Minél több erőszakot látnak a gyerekek, annál jobban kialakul bennük az ellenségesség, a másik agresszivitására való rákészültség és erőszakos válaszadás. Már pitiáner okok kiválthatják az agressziót, indíthatják a fiatalokat fegyverviselésre, -használatra (ez elsősorban az USA-ban jellemző). Ez csupán csak egy általános tendencia, hiba lenne kizárólag a számítógépet, az erőszakos videojátékokat megjelölni az agresszív, erőszakos viselkedésformák kialakulásának okaként.
A valóságos és virtuális világ összemosásának jelensége azonban tényleges veszélyforrás lehet. Fontos, hogy az egyén a valóságot és a fikciót el tudja választani egymástól. Ez azonban nemcsak a számítógép, hanem például a televízió esetében is kiemelkedő fontossággal bír.
A PC, az Internet térhódításával az emberi kommunikáció új dimenziója nyílt meg, másodpercek alatt eljuttathatunk információt a világ szinte minden tájára, elektronikus levelet küldhetünk, elmondhatjuk véleményünket egy-egy fórumon és akár cseveghetünk is. A sajtó és a közvélemény főleg az Internet és a számítógépes játékok negatív hatásait emlegeti, mint például az agresszió erősödését. Egyre több kutatás születik, ami az ember és a számítógép viszonyát vizsgálja, de azoknak a száma viszonylag kevés melyek a témával kapcsolatban elfogulatlanok. Ezek eredményeiből viszont leszűrhetjük, hogy az agresszió látványa valószínűleg tényleg növelheti az agressziót, de virtuális művelése egy részét egyből le is vezeti.
Az embereknél az agresszió esetében jelentős szerepe van az eszközhöz kötöttségnek. A hálón is megfigyelhető ez a jelenség. Megszűnik a közvetlen kapcsolat az agresszió kiváltója és elszenvedője között. A távolság révén nagyobb védelmet élvezünk, és nem kell félnünk, hogy bántalmazóból bántalmazottá válunk.
Az Internet felhasználók egy része arra használja fel a kiberteret, hogy oda bekiáltsa agresszív feszültségeit. Ezt tapasztalhatjuk a moderátor nélküli vitafórumokon vagy csevegő szobákban. Itt a résztvevőknek nem kell felfedniük valódi identitásukat, ezért a kibertérben kevésbé vagyunk visszafogottak a véleményalkotásban, az agresszió kifejezésében és a szexuális ajánlatok tételében, mint az élő kapcsolatainkban. Tehát a fórumokon elharapózó verbális agresszió jelensége az anonimitással és a már korábban említett fizikai jelenlét hiányával magyarázható.
Mindezek miatt tapasztaljuk azt, hogy az agresszió az Interneten fokozott mértékben jelenik meg.
A témával kapcsolatban fontos lenne hangsúlyozni a szülői felelősséget. A szülőnek kiemelkedő szereppel kellene bírnia a PC észszerű használatának és a kultúrált internetes viselkedés elsajátításának oktatásában.
Véleményem szerint a PC és az agresszió fokozódása között közvetlen kapcsolat nincs. Az Amerikai Egyesült Államokban viszonylag gyakori iskolai vérengzések hátterében sem kizárólag a PC, a számítógépes játékok által mutatott minta áll, csak mostanában ezek az esetek kapnak nagyobb nyilvánosságot, mert ezek a „korszerűek”, érdekesek.

Források:

http://www.bura.hu/article.jsp?id=10021537

http://www.sg.hu/cikkek/37894/fokuszban_az_agressziv_jatekok

http://www.lelektan.hu/kategoria/?id=2

http://hirek.prim.hu/cikk/38562/