2008-05-05

Wordpress a könyvtárban 2. - kiterjesztések

A WordPress kiterjesztései

Az előző bejegyzésben megállapítottuk tehát, hogy a WordPress alapvetően kétféleképpen terjeszthető ki: témákkal és pluginekkel. Mindkettőt viszonylag irgalmatlan nagy mennyiségben lehet találni a neten, sajnos az utóbbi év változásai (a 2.3-as és 2.5-ös verziók újításai) többségüket a friss verziókkal inkompatibilissé tette. Ennek ellenére nehéz olyan funkciót mondani, amire ne lenne létező és működő megoldás.

A témák

A témák a WordPress megjelenését szabályozzák, de emellett számos funkciot is elláthatnak. Szélsőséges esetben egy komplex téma (pl. a K2) már-már alrendszerként, szubCMS-ként működhet.

Idéznék:
- Írtam egy új CMS-t…
- És K2 alatt megy?

Egy téma alapvetően 8-10 PHP fájlból (ezek az egyes megjelenési formák - főoldal, egy bejegyzés, archívum, kommentek stb.) és egy vagy néha két CSS fájlból áll. Ehhez jöhetnek még opcionálisan a különböző ráadások, plusz fájlok, képek stb.

Az ezekben a fájlokban rögzített módon jelenik meg a tartalom. Erről a WordPress sepciális függvényei (Template tags) gondoskodnak. Ezek a kódok nagyban segítik azt, hogy áttekinthető, kezelhető, és ami a legfőbb: flexibilis témákat kapjunk - így gyerekjáték átszabni a kinézetet, semmiféle PHP vagy szinte még HTML tudás nem kell hozzá.

A CSS ismerete azért nem árt, hiszen a formába öntött tartalmat így tudjuk emberi fogyasztásra is alkalmassá tenni. Szerencsére azonban nem olyan vészes a helyzet, van olyan megoldás is, hogy egyik oldalon betoljuk a JPG-fájlt, a másikon meg kijön a CSS, de az igényesebbek, ha nem is értenek hozzá, manapság elég olcsón készíttethetnek témát.

A pluginek

A WordPress pluginjei (amire rendes magyar kifejezés nincsen egyelőre) közvetlenül a WordPress funkcionalitásába szólnak bele, így a könyvtárak szempontjából ezek az érdekesebbek. Elkészítésükhöz, módosításukhoz már érdemes jobban elmélyedni a PHP-ban és a MySQL-ben.

Különösen jó hír, hogy elég sok eszköz áll a könyvtárak rendelkezésére, ezeket most nem fontossági sorrendben, hanem ahogy jött, összeszedtem.

Az első a CommentPress (írt róla Ági és Gazs is). Nem is egészen csak plugin, sokkal inkább egy komplex rendszer, amely szövegek nyomonkövetését, kommentelését, a rajtuk végzett kollaboratív munkát teszi lehetővé.

A második (és szerintem a legfontosabb) a Scriblio. Ez is inkább rendszer, legalábbis több plugin gyűjteménye. Ez tulajdonképpen egy OPAC (IKR nélkül), amely a WordPress összes jó tulajdonságát integrálja az elektronikus katalógussal. Casey Bisson könyvtáros fejleszti ráadásul, úgyhogy abszolút valós igényeket elégít ki, naprakész eszköztárral. Elég sokat írtam róla én is.

A következő a Contact Manager, amely kombinálva a Scriblioval, máris egy kis könyvtár két alapvető igényét (olvasó/felhasználó- és könyvnyilvántartás - vagy fordítva?).

Az olvasószolgálatban jó szolgálatot tehet (amíg Windowst használnak a könyvtárak ;) a Comment Notifier nevű plugin és alkalmazás, amely a tálcán figyelmezetet az új hozzászólásokra.

Amíg pedig a könyvtáraink szervezete hierarhikus felépítésű, hasznos lehet az a plugin is, ami a bejegyzéseket visszatartja, míg nem engedélyezi azt a helyi atyaisten. (Pillanatnyilag egyszerűen nem találom.)

Természetesen a WordPress 48+1 felhasználási módja szinte mind plugin alapú, ezeket nem írom le mégegyszer, de érdemes át- és átolvasni ötletgyűjtés céljából.

Linkgyűjtemény-építő szolgáltatások 2. - Startlap web 2.0?

Kis kattintás a felhasználónak

...nagy(?) lépés a Startlapnak.


Az alábbi kis szösszenetben a Startlappal fogok foglalkozni: új szolgáltatása lehetőséget teremt arra, hogy a statikusságról és az interaktivitásról lehessen kicsit elmélkedni.
Kezdetben vala az statikusság. Hiánypótló ötlet a Startlap módszere (illetve valószínűleg nem az övé, utána lehetne nézni, ki/mi volt a legelső tematikus linkgyűjtemény-építő rendszer szolgáltatója) : a cél, adott témakörben minél több honlapot logikusan(?) kategorizálva egy helyen látni. Alapvető internetes aktivitást és igényt elégít ki a linkgyűjtés: kedvenc oldalaink egy helyen tartása/látása rendkívül hasznos (gondoljon csak bele mindenki, saját böngészőjének Kedvencek/Könyvjelzők része hány linket tartalmaz); s ennek nagyobb volumenű, s létrehozása lelkes amatőrökre (vagy adott esetben akár a legavatottabba szakértők egyikére) bízása, nagy lehetőségeket rejt magában. Hátránya persze van: a szerkesztő nem biztos, hogy a látogató által elvárt színvonalon és/vagy logikai rendszerrel és/vagy gyorsasággal és/vagy stílusban készíti oldalát; de visszajelzésre van mód. Magyarország legnagyobb ilyen szolgáltatója a Startlap, kb. 2 400 szerkesztővel, havi kb. 2 200 000 egyedi látogatóval; mindenképp meghatározó, illetve iránymutató a hazai piacon.

Pár hete megjelent a fennt nevezett honlap új funkciója, mellyel tett egy kilábaló lépést a statikusság megátalkodott útvesztejéből: a személyre szabható Kedvenc Linkek. Regisztrálás után a saját felületen kialakítható a saját oldal: saját hasznos, kedvenc linkjeinkkel; plusz böngészőnkből a Kedvencek/Könyvjelzők/ahogy hívják tartalmát is importálhatjuk. A dolog menete a következő:
  • regisztráció (max. 30 mp)
  • fölvenni kívánt honlap url-jének begépelése vagy
  • az adott honlap meglátogatása és az Add a Strtlaphoz gomb megnyomása
  • ekkor kis ablak fölbukkan (jobbra, a képen)
  • mezők kitöltése (webcím, URL, címke)
  • mentés
  • ezután megjelenik a nyitólapon, a saját dobozban (balra, a képen)
  • ha jól töltöttük ki a mezőket, a névre kattintva tényleg eljutunk az adott honlapra

Ha az Összes linkem, linkek rendezése linkre kattintunk (nem meglepő módon), megjelenik egy felület, amelyen rendezhetjük linkjeinket, címkéinket; illetve, amennyiben a dobozunkban megjeleníthető 10 kedvencünknél többel rendelkezünk, itt a többihez is hozzáférhetünk. A felület maga igen letisztult, egyszerű és logikus elrendezésű, túl sok szót szerintem nem érdemel. A tárhely (elvileg) korlátlan, saját dobozunk pedig Startlap nyitóoldalán jelenik meg a bal hasáb tetején (ami normál esetben, a Lap.hu oldalakon a Startlap/Sanoma reklámfelülete).

Ez mind szép és jó, de miben tud többet, mint mondjuk a del.icio.us? Talán annyiban, hogy magyarul szól. Hasonló az elrendezés (nem is kicsit); az, hogy van böngészőnkbe feltölthető nyomógomb, melyre kattintva az éppen látogatott oldalt automatikusan fölveszi a kedvenceink közé; az, hogy tageket (címkéket) mi magunk osztunk; az, hogy a doboz, (illetve saját felületünk) csak az utolsó 10 (vagy az adott kategóriából az utolsó tíz) fölvett linket mutatja. De nem lehet egymás között importálni, más felhasználókkal csoportokat alkotni, ezeken túlmutatva, s a del.icion is túllépve: értékelni, megvitatni a linkeket - ez lehetne a következő lépés a közösségivé válás felé.

2008-05-05 no Microhoo, no Netadó; Google képkereső

Zene és hálózat 2. - szerzői jog

Szerzői jogi kérdések

A szerzői jog
A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza.
Az egyes szellemi alkotások hagyományosan automatikusan a szerzői jog védelme alá esnek. Keletkezésük pillanatától sokszorosításuk, megosztásuk és további művek alapanyagául történő felhasználásuk a szerző engedélyéhez kötött. Ugyanakkor az internet és az új média-technológiák megjelenése megváltoztatta a helyzetet, a szerzői jog válságba került.

Creative Commons
A CC filozófiája az, hogy meg kell vizsgálni, milyen módon lehet a kulturális termelés jogi és gazdasági feltételeit, a szerzői jogot és az üzleti modelleket a technológiai adottságokhoz igazítani.
Kiegészíti, magába foglalja a szerzői jog rendszerét. A szellemi alkotás ösztönzésére és az egyetemes kultúra értékeinek megóvására összpontosítva kínál alternatív megoldást azoknak a szerzőknek, akik műveik szabadabb terjesztését választják. Az alkotók szándéka szerint kapukat nyithat ott, ahol az automatikus szerzői jogi védelem nehezítené az információ gyorsabb terjedését.

Új utakon...
Az első lépés Prince nevéhez fűződik, aki tavaly júliusban a lemezkiadás alternatív módját választotta Nagy-Britanniában: még a nemzetközi megjelenés előtt, a The Mail On Sunday újság ajándék CD-mellékleteként jelentette meg Planet Earth című új albumát, amit egyébként az O2 Arénában zajló koncertsorozat látogatói is megkaptak, ez is benne volt a jegy árában.

Az EMI kiadóval kötött szerződés lejárta után a Radiohead is saját kezébe vette új lemeze, az In Rainbows terjesztését. Az albumot az interneten, saját honlapjukon árusították, másolásvédelem nélküli, letölthető formátumban, az árat pedig a vásárlókra bízták, vagyis mindenki annyit fizetett érte, amennyit gondolt. Igaz, amint hagyományos formátumban is megjelentették az albumot, ezt a lehetőséget meg is szüntették.
Azóta többen is követték és követik ezt, illetve ehhez hasonló példát...

A The Charlatans először új nagylemezének egyik számát, később pedig a teljes albumot elérhetővé és ingyen letölthetővé tette a neten.

Creative Commons licenc alatt jelentette meg a legújabb, instrumentális zenei albumát a Nine Inch Nails is. A Ghosts I-IV összesen 36 nótát tartalmaz és számos formátumban érhető el: a négy alkotás együtt, egy 40 oldalas PDF-fájllal kiegészítve csupán 5; a 2CD-s csomag 10; a Deluxe-csomag, amelyben egy DVD- és Blu-ray lemez is helyet kapott, 75; míg a Reznor által dedikált Ultra Deluxe Limited Edition Package 300 amerikai dollárba kerül.

Az R.E.M. a promóció részeként, egy héttel a hivatalos megjelenése előtt az iLike közösségi portálon tette elérhetővé új albumát (az előzőt egyébként először a MySpace-en). Az Accelerate című lemezt ingyenesen lehetett meghallgatni, illetve megosztani az iLike, a Facebook, és az iTunes oldalain, és ezek társportáljain. Az új dalok mellett egy exkluzív videó is készült, amin a lemezkészítésről és a dalokról mesélnek.
Az R.E.M. egyébként már a megjelenést megelőző hónapokban útnak indított egy portált, ahol részben belehallgathattak a lemez készülő dalaiba az érdeklődők, sőt lehetőséget is kaptak, hogy a lemez felvezetőjéhez, a Supernatural Superserious című számhoz maguk rakjanak össze egy videóklipet.


Új lemezének első dalát, és két koncertet ad ajándékba rajongóinak a Coldplay. A Violent Hill című dal a zenekar hivatalos honlapjáról tölthető le ingyenesen egy hétig, utána azonban már
csak pénzért lehet majd megszerezni a zeneáruházakból.

Érdekes vállalkozásba fogott a neves hiphopproducer, Timbaland is. A Verizon mobilszolgáltatóval karöltve egy "mobil" lemezt készít, ami annyit jelent, hogy a mobilos cég előfizetői havonta egy új dalt tölthetnek le a producertől teljes dalként, csengőhangként vagy épp dallamcsengőként. Timbaland minden hónapban más-más művésszel közösen rögzít dalt, műfaji megkötések nélkül.

Madonna új albuma, a Hard Candy, már a világpremier előtt egy héttel letölthető volt a Vodafone live!-on, ahol legújabb slágerének klipje is debütált. Emellett folyamatosan bővül az oldal az album számaiból, ill. korábbi dalokból készült mobil tartalmakkal, zeneszámokkal, csengőhangokkal, háttérképekkel, videókkal; a legtöbb zeneszámot letöltők pedig akár élőben is nézhették Madonna koncertjét.

Szintén a Vodafone akciójában tölthető le Kylie Minogue legújabb lemeze, az X.

Források, cikkek, linkek:
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
Creative Commons / Magyarország - Használd! Alkoss! Gyarapítsd!
[origo] zene - Mobilosoknak kedvez Timbaland
SG.hu - Zenék Creative Commons alapokon
SG.hu - Nine Inch Nails: Creative Commons licenc alatt
[origo] zene - Az iLike portálra kerül az R.E.M. új lemeze, az Accelerate
Terminal.hu - informatika mindennap - Új Madonna album - letölthető már a premier előtt
[origo] zene - Ingyen adja új dalát a Coldplay

[origo] techbázis - mobilinternet - Élő Madonna-koncert és letölthető Kylie Minogue-dalok


2008-04-28

2004-04-28 - Kína; könyvtár és net, hallgatók és tanárértékelések

2008-04-21

Wordpress a könyvtárban 1. - Alapok és előzmények

Az elvi alapok

Ha a blogokról beszél az ember, nem árt azzal kezdeni (sőt, illik), hogy a blog(motor) voltaképp csak egy CMS (Content Management System). Azaz elvileg ugyanaz, mint egy fórum, wiki, portál, integrált könyvtári rendszer stb.

A lényege, hogy adott tartalmat jelenít meg bizonyos, előre megadott igények szerint, vagy csak röptiben, on demand. Ez pedig kb. azt jelenti, hogy maga a rendszer szinte teljesen mindegy, csak az számít, hogy egy adott szakember vagy -csoport mennyire tudja a maga igénye szerint alakítani azt.

Ilyen alapon esett az én választásom a WordPress-re, mint egy eléggé flexibilis, ugyanakkor nagyon könnyen kezelhető rendszerre. Ráadásul nem csak én gondolom így, hanem még sok-sok kollégám, ezért rengeteg munkát meg lehet spórolni ezzel a rendszerrel.

És lássuk mit jelent ez:

  1. A WordPress alapvetően blogmotor. Azaz az egyes tartalmakat (bejegyzéseket) időrendben jeleníti meg, ezen kívül lehetőségünk van ezeket kategória és a tartalmat leíró címkék alapján is rendezni. Az egyes bejegyzéseket a szerző akaratától függően lehet véleményezni, kommentelni. Az a rendszerben plusz funkció, hogy statikus lapokat is létre lehet hozni állandó információk megjelenítésére.
  2. A funkcionalitást pluginekkel lehet bővíteni, ezeket gyorsan és egyszerűen lehet telepíteni. Segítségükkel lehet programozási tudás nélkül létrehozni a WordPress-ből személyes címjegyzéktől kezdve webáruházon át fotógalériáig bármit. Készítésükhöz és szerkesztésükhöz nem árt alaposan ismerni a PHP-t és a a MySQL-t.
  3. A kinézetért a témák felelősek, amelyek a maguk szintjén szintén hozzájárulhatnak a WordPress funkcionalitásáthoz (már ha a page temlpate-eket - oldalsablonokat - a témához tartozónak tekintjük). Ezek szerkesztéséhez alacsony szintű PHP, némi HTML és magasabb szintű CSS ismeret szükséges.

Mi kell hozzá:

  • PHP 4.3 vagy magasabb verzió
  • MySQL 4.0 vagy magasabb verzió

És persze egy FTP-kapcsolat.

Előzmények és kezdet

A WordPress közvetlen előzményének a b2/cafeblog tekinthető (szokták csak b2-nek vagy cafeblognak is hívni), amelyet 2003 márciusáig fejlesztettek, ekkorra kb. 2000 blogot működtetett ez a motor. Már ez a motor is PHP-t és MySQL-t használt, csakúgy mint a WordPress, amelynek fejlesztésében szintén részt vesz Michel Valdrighi. A hivatalos fejlesztési irány mellett fut a b2evolution is, továbbvíve a b2 projektet.

A WordPress elsőként 2003-ben tűnt fel, amikor Matt Mullenweg és Mike Little alapvető módosításokat hajtottak végre a b2-n. A nagy kiugrás 2004-ben történ, amikor a konkurrens Movable Type licenszét megváltoztatta a Six Apart, és a felhasználók nagyrésze átpártolt a WordPress-hez.

A WordPress verziókat jazzzenészekről nevezik el (pl. Mingus, Duke, Dexter, Brecker). Az első verzió az 1.2-es számot viselte, de az igazi fegyver már az 1.5-ös lett, amely 2005 februárjának közepén jelent meg. Jelenleg március 10-én, azaz mára várható a 2.5-ös, új verzió.

A Performancing.com közzétett egy 48 elemes gyűjteményt a WP alternatív felhasználási lehetőségeiről. A részletes felsorolásért klikk ide.

Zene és hálózat 1. - letöltés és csere

Letöltés vs CD
2007-es eladási adatok szerint minden tizedik amerikai szerzi be legális online zeneletöltés útján a zenét. Mára közel 30% a fizetős letöltések aránya a teljes piacon, és minden ötödik eladott zeneszám iTunes-letöltés. Ezzel az iTunes a világ legnagyobb zeneboltjává vált, beleértve az online és hagyományos áruházakat is.
Az ilyen eladások növekedése azonban még mindig nem pótolja a CD-k forgalmának visszaeséséből adódó hiányt. A hagyományos lemezboltok amúgy is évek óta csökkenő forgalma további 10 százalékkal esett vissza, 2007-ben az amerikai tizenévesek 48%-a nem vett egyetlen zenei CD-t sem. Ez az arány 2006-ban még csak 38% volt.
Csökkent a zeneeladásokból befolyt összeg is, mely valószínűleg annak köszönhető, hogy a vásárlók, főleg a tinédzserek nagy része nem is albumokat vesz, hanem csak egy-egy népszerű zeneszámot.
Mindeközben a zenepiac évi 10 százalékkal nő, és a fizetős letöltések most újabb nagy lökést kapnak azzal, hogy a négy nagy zenekiadó mindegyike leállt a másolásvédett zenék terjesztésével.
A zenevásárlás növekedése mellett az amerikaiak egyre több dalt szereznek be ingyen. Míg 2006-ban a megszerzett zenék 48 százalékáért fizettek, addig 2007-ben már csak 42 százalékukért. Ezért azonban nem csak az illegális zeneletöltés a felelős, hanem a különböző ingyenes források, mint például a MySpace, ahol sok zenész teszi közzé dalait szabadon letölthető formában.

Fájlcserélés
A fájlcserélők felhasználóinak száma tavaly nem is növekedett, viszont a meglévő felhasználók egyre nagyobb forgalmat generálnak. Az NPD adatai szerint az amerikai háztartások 19%-a használ állománycserélő alkalmazást a zenék beszerzésére, azonban a legális forrásokat, zeneboltokat választók száma 24-ről 29 millióra nőtt 2007-ben. A legális beszerzést elsősorban a 36-50 év közöttiek helyezik előtérbe a tengerentúlon.
Egy 2008-as felmérés szerint nem csak az olcsóbban, vagy ingyenesen elérhető filmek, szoftverek vagy zenék miatt választják sokan a kalózoldalakat és fájlcserélőket. A megkérdezett letöltögetők 70%-a azért fordul az illegális forrásokhoz, mert egész egyszerűen a legális szolgáltatásokból nem tudja beszerezni a keresett tartalmakat. Egy másik fontos érv a kényelem, a letöltőoldalakról mindent sokkal egyszerűbben és gyorsabban beszerezhetnek, mint egy hagyományos online boltból. Ha a warezoldalakhoz hasonlóan egyszerűen használható fizetős szolgáltatások léteznének, a megkérdezettek 64%-a fizetne azok tartalmaiért.
Megerősítve érzik véleményüket azonban a kiadók, miután egy friss brit felmérésből kiderült, hogy a letöltők 70%-a is felhagyhat a fájlcseréléssel, amennyiben a szolgáltatók megkezdik a kalózok kiszűrését. Az illegális szoftverek és másolt zenei és egyéb tartalmak fel-, illetve letöltésekor a felhasználók figyelmeztetésben részesülnének, amelyet saját szolgáltatójuk kézbesítene. A második alkalommal rövidebb letiltás, a harmadik ízben pedig már végleges kizárás járna a kalózmásolatok terjesztéséért, vagy akár csak beszerzéséért. Ezt egyébként több országban is bevezették már, így például Franciaországban, Japánban és Ausztráliában.

Legalizálás? - megoldások, lehetőségek
A fájlcserélők fizető fogyasztóvá változtatására már többen tettek kísérletet. Kanada például kijelentette, hogy nem lép fel a fájlcserélőkkel szemben, és a kanadai lemezkiadók szövetsége már tavaly decemberben előállt az ötdolláros átalánydíj ötletével. A kiadók a befolyó összeget a zenéik letöltésszámának arányában kapnák meg. A Nokia, ill. az Apple Comes With Music programja, vagy a Vivendi Zaoza nevű kezdeményezése is hasonló elveken nyugszik: korlátlan zeneletöltés, előbbieknél a készülék árába épített plusz összegért, utóbbinál havi 5 euróért. A Realnetworks és a Microsoft zeneáruháza pedig havi előfizetéses konstrukciót kínál a vásárlóknak, akiknek a korlátlan letöltésért cserébe 15 dollárt kell fizetniük.
Az üres adathordozók árába épített adóhoz hasonló módszer ötlete is felmerült a fájlcsere legalizálására. Az internetszolgáltató számlájához hozzácsapott havi összeget megkapnák a zenekiadók, cserébe a felhasználók szabadon tölthetnének le és oszthatnának meg a neten minden zenét.
A szórakozta­tó­ipar tehát az elmúlt hónapokban radikális váltásra szánta el magát: míg az egyik oldalon - az őket képviselő szervezetek segítségével - mindent megtesznek az általuk illegálisnak vélt fájlcserélő platformok visszaszorítása ér­de­ké­ben, a másikon egyre több régió­ban és online bolt­ban válnak elér­he­tő­vé a másolás­védelmet magukban nem hordozó mp3-tartalmak.


Források, cikkek, linkek:

[origo] techbázis - A zeneletöltés lassan megöli a CD-t
Index - Tech - TechBlog - Az iTunes már a második legnagyobb zenebolt a világon
HWSW - Az iTunes a második legnagyobb zenebolt az Egyesült Államokban
SG.hu - Európában is MP3-mal hódítana a Warner
[origo] techbázis - Letöltés: sokan kényelemből warezolnak
SG.hu - Visszaeshet a fájlcserélés a szolgáltatók miatt
Terminal.hu - informatika mindennap - Kalózkodás ellen: ejnye, ne csináld!
Index - Legális fájlcsere, havi öt dollárért
techline.hu - A japán fájlcserélőket lekapcsolják a világhálóról
IT café Internet hír - A korlátlan letöltés felé nyit az iTunes?
SG.hu - Az átalánydíjas zeneletöltéseket támogatja a Sony BMG
SG.hu - TDC: internethozzáféréshez zeneletöltések
Index - Az iTunes a világ legnagyobb zeneboltja lett
[origo] techbázis - Havidíjért legalizálnák a fájlcserét
SG.hu - Ausztráliában blokkolnák a fájlcserélők internethozzáférését
IT café Gazdaság / Internet / Szolgáltatók hír - Az EU nemet mondott a fájlcserélők lekapcsolására
SG.hu - A Tesco is online zeneboltot indít

2008-04-21. Szárnyal a Google, támad a PirateBay és a Tesco, szivárognak adataink. Virtuális Pompej, Darwin életmű - nem lesz netadó