Wordpress a könyvtárban 2. - kiterjesztések

A WordPress kiterjesztései

Az előző bejegyzésben megállapítottuk tehát, hogy a WordPress alapvetően kétféleképpen terjeszthető ki: témákkal és pluginekkel. Mindkettőt viszonylag irgalmatlan nagy mennyiségben lehet találni a neten, sajnos az utóbbi év változásai (a 2.3-as és 2.5-ös verziók újításai) többségüket a friss verziókkal inkompatibilissé tette. Ennek ellenére nehéz olyan funkciót mondani, amire ne lenne létező és működő megoldás.

A témák

A témák a WordPress megjelenését szabályozzák, de emellett számos funkciot is elláthatnak. Szélsőséges esetben egy komplex téma (pl. a K2) már-már alrendszerként, szubCMS-ként működhet.

Idéznék:
- Írtam egy új CMS-t…
- És K2 alatt megy?

Egy téma alapvetően 8-10 PHP fájlból (ezek az egyes megjelenési formák - főoldal, egy bejegyzés, archívum, kommentek stb.) és egy vagy néha két CSS fájlból áll. Ehhez jöhetnek még opcionálisan a különböző ráadások, plusz fájlok, képek stb.

Az ezekben a fájlokban rögzített módon jelenik meg a tartalom. Erről a WordPress sepciális függvényei (Template tags) gondoskodnak. Ezek a kódok nagyban segítik azt, hogy áttekinthető, kezelhető, és ami a legfőbb: flexibilis témákat kapjunk - így gyerekjáték átszabni a kinézetet, semmiféle PHP vagy szinte még HTML tudás nem kell hozzá.

A CSS ismerete azért nem árt, hiszen a formába öntött tartalmat így tudjuk emberi fogyasztásra is alkalmassá tenni. Szerencsére azonban nem olyan vészes a helyzet, van olyan megoldás is, hogy egyik oldalon betoljuk a JPG-fájlt, a másikon meg kijön a CSS, de az igényesebbek, ha nem is értenek hozzá, manapság elég olcsón készíttethetnek témát.

A pluginek

A WordPress pluginjei (amire rendes magyar kifejezés nincsen egyelőre) közvetlenül a WordPress funkcionalitásába szólnak bele, így a könyvtárak szempontjából ezek az érdekesebbek. Elkészítésükhöz, módosításukhoz már érdemes jobban elmélyedni a PHP-ban és a MySQL-ben.

Különösen jó hír, hogy elég sok eszköz áll a könyvtárak rendelkezésére, ezeket most nem fontossági sorrendben, hanem ahogy jött, összeszedtem.

Az első a CommentPress (írt róla Ági és Gazs is). Nem is egészen csak plugin, sokkal inkább egy komplex rendszer, amely szövegek nyomonkövetését, kommentelését, a rajtuk végzett kollaboratív munkát teszi lehetővé.

A második (és szerintem a legfontosabb) a Scriblio. Ez is inkább rendszer, legalábbis több plugin gyűjteménye. Ez tulajdonképpen egy OPAC (IKR nélkül), amely a WordPress összes jó tulajdonságát integrálja az elektronikus katalógussal. Casey Bisson könyvtáros fejleszti ráadásul, úgyhogy abszolút valós igényeket elégít ki, naprakész eszköztárral. Elég sokat írtam róla én is.

A következő a Contact Manager, amely kombinálva a Scriblioval, máris egy kis könyvtár két alapvető igényét (olvasó/felhasználó- és könyvnyilvántartás - vagy fordítva?).

Az olvasószolgálatban jó szolgálatot tehet (amíg Windowst használnak a könyvtárak a Comment Notifier nevű plugin és alkalmazás, amely a tálcán figyelmezetet az új hozzászólásokra.

Amíg pedig a könyvtáraink szervezete hierarhikus felépítésű, hasznos lehet az a plugin is, ami a bejegyzéseket visszatartja, míg nem engedélyezi azt a helyi atyaisten. (Pillanatnyilag egyszerűen nem találom.)

Természetesen a WordPress 48+1 felhasználási módja szinte mind plugin alapú, ezeket nem írom le mégegyszer, de érdemes át- és átolvasni ötletgyűjtés céljából.

Takács Dániel

Linkgyűjtemény-építő szolgáltatások 2. - Startlap web 2.0?

Kis kattintás a felhasználónak

...nagy(?) lépés a Startlapnak.

Az alábbi kis szösszenetben a Startlappal fogok foglalkozni: új szolgáltatása lehetőséget teremt arra, hogy a statikusságról és az interaktivitásról lehessen kicsit elmélkedni.
Kezdetben vala az statikusság. Hiánypótló ötlet a Startlap módszere (illetve valószínűleg nem az övé, utána lehetne nézni, ki/mi volt a legelső tematikus linkgyűjtemény-építő rendszer szolgáltatója) : a cél, adott témakörben minél több honlapot logikusan(?) kategorizálva egy helyen látni. Alapvető internetes aktivitást és igényt elégít ki a linkgyűjtés: kedvenc oldalaink egy helyen tartása/látása rendkívül hasznos (gondoljon csak bele mindenki, saját böngészőjének Kedvencek/Könyvjelzők része hány linket tartalmaz); s ennek nagyobb volumenű, s létrehozása lelkes amatőrökre (vagy adott esetben akár a legavatottabba szakértők egyikére) bízása, nagy lehetőségeket rejt magában. Hátránya persze van: a szerkesztő nem biztos, hogy a látogató által elvárt színvonalon és/vagy logikai rendszerrel és/vagy gyorsasággal és/vagy stílusban készíti oldalát; de visszajelzésre van mód. Magyarország legnagyobb ilyen szolgáltatója a Startlap, kb. 2 400 szerkesztővel, havi kb. 2 200 000 egyedi látogatóval; mindenképp meghatározó, illetve iránymutató a hazai piacon.

Pár hete megjelent a fennt nevezett honlap új funkciója, mellyel tett egy kilábaló lépést a statikusság megátalkodott útvesztejéből: a személyre szabható Kedvenc Linkek. Regisztrálás után a saját felületen kialakítható a saját oldal: saját hasznos, kedvenc linkjeinkkel; plusz böngészőnkből a Kedvencek/Könyvjelzők/ahogy hívják tartalmát is importálhatjuk. A dolog menete a következő:

• regisztráció (max. 30 mp)
• fölvenni kívánt honlap url-jének begépelése vagy
• az adott honlap meglátogatása és az Add a Strtlaphoz gomb megnyomása
• ekkor kis ablak fölbukkan (jobbra, a képen)
• mezők kitöltése (webcím, URL, címke)
• mentés
• ezután megjelenik a nyitólapon, a saját dobozban (balra, a képen)
  
• ha jól töltöttük ki a mezőket, a névre kattintva tényleg eljutunk az adott honlapra

Ha az Összes linkem, linkek rendezése linkre kattintunk (nem meglepő módon), megjelenik egy felület, amelyen rendezhetjük linkjeinket, címkéinket; illetve, amennyiben a dobozunkban megjeleníthető 10 kedvencünknél többel rendelkezünk, itt a többihez is hozzáférhetünk. A felület maga igen letisztult, egyszerű és logikus elrendezésű, túl sok szót szerintem nem érdemel. A tárhely (elvileg) korlátlan, saját dobozunk pedig Startlap nyitóoldalán jelenik meg a bal hasáb tetején (ami normál esetben, a Lap.hu oldalakon a Startlap/Sanoma reklámfelülete).

Ez mind szép és jó, de miben tud többet, mint mondjuk a del.icio.us? Talán annyiban, hogy magyarul szól. Hasonló az elrendezés (nem is kicsit); az, hogy van böngészőnkbe feltölthető nyomógomb, melyre kattintva az éppen látogatott oldalt automatikusan fölveszi a kedvenceink közé; az, hogy tageket (címkéket) mi magunk osztunk; az, hogy a doboz, (illetve saját felületünk) csak az utolsó 10 (vagy az adott kategóriából az utolsó tíz) fölvett linket mutatja. De nem lehet egymás között importálni, más felhasználókkal csoportokat alkotni, ezeken túlmutatva, s a del.icion is túllépve: értékelni, megvitatni a linkeket - ez lehetne a következő lépés a közösségivé válás felé.

Szabó Panna